Ez derült ki az űrügynökség április parallaxiskísérletéből, amely során a New Horizons nagy hatótávú, teleszkópos kamerájával készített képeket két közeli csillagról, a Proxima Centauriról és a Wolf 359-ről. Ezzel egy időben ausztráliai és amerikai távcsövek is lefotózták a kérdéses égitesteket. A képpárok közül a Proxima Centaurit ábrázoló fent, a Wolf 359-et ábrázoló lejjebb látható.
Parallaxisnak a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változását nevezzük, amikor ezeket eltérő irányokból nézzük. Ilyen, úgynevezett parallaktikus szögelmozdulás adódik abból, hogy a Föld a Nap körül kering, és az év különböző szakaszaiban máshonnan nézzük a csillagokat. Jelen esetben a kutatók azt vizsgálták, hogyan látszódnak a közeli csillagok a Földről és egy bolygónktól jelenleg 46,6 csillagászati egységre, vagyis 6,9 milliárd kilométerre, avagy 0,00074 fényévre járó űrszondáról. Ami a célpontokat illeti, a Proxima Centauri 4,2 fényévre, a Wolf 359 pedig 7,8 fényévre van a Földtől.
A kísérlet során készült képeket összevetve jól látható, hogy a két csillag egy kicsit máshol látszik az éjszakai égen a Földről, illetve az űrszondáról nézve. A többi csillag esetében ugyanakkor ezek sokkal nagyobb távolsága miatt nem figyelhető meg hasonló „vándorlás”. Ahogy a szakértők elmondták, a vizsgálat az eddigi legnagyobb távolságú parallaxisvizsgálat volt.
„Nyugodtan mondhatjuk, hogy a New Horizons már egy idegen eget kémlel, amely máshogy néz ki, mint a Földről látható égbolt” – mondta el Alan Stern, a szondaprojekt vezető kutatója. Ahogy a szakértő hozzátette, az űreszköz nagy távolsága lehetővé tette azt, amit eddig sosem próbáltak meg a kutatók: megfigyelni és demonstrálni a Földhöz legközelebbi csillagok látszólagos elmozdulását a megfigyelő helyének függvényében. A felvételek az eléréseken kívül összepárosítva háromdimenziós perspektívát is kínálnak a két csillagról. Ez a sztereoszkópos nézet és a többi fotó innen tölthető le.
Ahogy az ismeretes, a New Horizons a Pluto rendszerének vizsgálatára indult útnak, és miután 2015-ben meglátogatta a törpebolygót és holdjait, a tavalyi év elején az Arrokoth (korábbi nem hivatalos nevén Ultima Thule) nevű, szokatlan alakú aszteroidát is útba ejtette. Azóta pedig a csillagközi űr felé tart – jelenleg 50 700 kilométer per órás sebességgel száguldva.
